KÉsZMŰVÉSZ

PÁLYAVÁLASZTÁS

Ésszel vagy érzéssel?

írta: AVonzasTorvenye.hu, ma 03:31:52

Nem volt kérdés, miről írok ma. Rövid időn belül több olyan levél is érkezett, aminek közel ugyanaz volt a témája: „Olyan egyetemre járok, ami nem nekem való!" Van, aki jól teljesít (büszke is a család), csak éppen fizikailag rosszul van, ha arra gondol, hogy egész életében ezt a hivatást kell űznie. Másnak az is kész csoda, ha nem húzzák meg valamiből, mégsem mer váltani, mert azzal a szülők akaratával menne szembe.

Ezzel el is jutottunk a téma legrázósabb szereplőjéhez, a szülőhöz. Számára a pályaválasztás azon dolgok egyike, amibe még utoljára jól beleszólhat. Nyilván mindenki jó szándékkal teszi, beleszőve saját tapasztalatai sokaságát: élete kudarcait, meg nem valósított álmait, a nagyszülők egykori tanácsait (amiket ők sem tartottak be)... és így tovább egészen addig, míg kilyukadunk a trendi szakmáknál. Azoknál, amiknek ebben a pillanatban nagy jövőt jósolnak.

Azt gondolom, hogy az ilyen ésszel hozott döntéseknek és szülői nyomásoknak köszönhető, hogy ma több jogász van Budapesten, mint egész Ausztriában. Ott van ugyan a dr. a nevünk előtt, de se pénz, se posztó, ráadásul külföldön sem tudjuk kamatoztatni a tudásunkat.

Szeretném felhívni a szülők figyelmét, hogy ha a gyermekük cukrász akar lenni, nem lesz belőle jó orvos... ha fizikus akar lenni, nem lesz belőle jó színész - akármennyi időt, pénzt és energiát fektetnek is bele.

Ugyancsak célszerű szem előtt tartani, hogy a kreativitás nem cserélhető fel magolással büntetlenül. Aki alkotni akar, annak alkotnia kell, azt hagyni kell alkotni! Aki kutatni akar, annak kutatnia kell, azt hagyni kell kutatni!

Ha a gyermeked boldogtalan a hivatásában, nem tud kiteljesedni az életében sem. Felnőtt fejjel is állandóan azt kérdezgeti, hogy „Mi legyek, ha nagy leszek?", miközben azok, akik a szívükre hallgatva indultak el a pályán, folyamatosan fejlődnek és mérhető eredményeket érnek el.

De ami ennél is fontosabb: most, 2009 végén, nincs ember a földön, aki meg tudná mondani, hogy 10 év múlva milyen szakemberekre lesz szükség, ahogy ezelőtt 10 évvel sem mondta senki, hogy keresőoptimalizálással akar majd foglalkozni. Véget értek azok az idők, amikor kitaníttattuk a gyermekünket, aztán nyugdíjas koráig nyugodtak lehettünk a fix fizetése felől.

Pályaválasztáskor egy irányt kell szabni, mégpedig a gyerek érzései és ösztönei mentén. Mert csak az érzések lehetnek annyira pontosak, hogy tudják, kinek, merre lesz tennivalója a következő évtizedekben.

http://avonzastorvenye.hu/palyavalasztas.php

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat