KÉsZMŰVÉSZ

A tehetségről

Kreatív tehetség

Napjaink gazdasági megszorításai az ellehetetlenülés felé sodorják a művészetoktatást. Ennek káros hatásai ma még talán nem is látszanak, ezért igyekszem itt felhívni a figyelmet a művészetoktatás fontosságára.

Következzen néhány gondolat Gyarmathy Éva "Kreatív tehetség és tanulás zavarok" c. munkájából:

" Ha képzőművészet, zene és testnevelés lennének a
vezető tantárgyak az általános iskolai tantervben,
kétségtelenül a tanulási zavarokkal küzdőknek a
mostaniaktól eltérő csoportjával lenne dolgunk."
Geschwind, 1984

Az oktatási rendszer a verbalitásra, a baltekei funkciók fejlesztésére irányul. Kifejezetten hátrányban vannak az iskolában azok a gyerekek, akik nem verbális hangsúlyú kulturális háttérből érkeznek, pedig nagyon fontos képességek birtokában vannak. Feltéve, hogy nem extrém ingerszegény környezetben nevelkednek, társas készségeik, nem-verbális kifejezőkészségük, téri-vizuális felfogóképességük fejlett.

Az egész nyugati oktatás a bal teke fejlesztésére épül, amely a nyelvi, logikai és szekvenciális folyamatok erősítését jelenti. A jobb teke amely többek között a téri, zenei, és a szociális képességeket rejti, alacsony státuszba került, a sakk klubok, művészeti ágak, és egyéb szabadidős foglalkozások kereteibe szorult ki. Az emberi képességek nagy tömegét ignorálja az iskolai oktatás, pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy az emberi agy egyes területeinek összehangolt működése vezethet magas szintű gondolkodási teljesítményekhez.

A részképességgyenge tehetségek nem a kutatók elméletei alapján ismertek. Számos géniusz küzdött valamilyen az intellektuális teljesítményben szerepet játszó deficittel. Einstein, aki igazán a nagy, alkotó gondolkodók közé sorolható tudós volt, 3 évesen még nem tudott beszélni. Anyja énekelt neki, megtanult énekelni és beszélni is. Középiskolában még bukdácsolt, 26 évesen pedig Nobel-díjat nyert. Edison, Nietsche, da Vinci szintén későn kezdett beszélni, Yeats a költő és Flaubert az író diszlexiások voltak. Benoit Mandelbrot az IBM kutatója, a fraktál geometria kidolgozója mai napig sem tudja az ABC-t és az alap matematikát - nem véletlen, hogy kitalált valami mást.

Einstein édesanyja énekelt fiának. Megtanította énekelni, és a gyermek az éneken keresztül tanult meg beszélni. Nem a beszédet gyakoroltatták vele, és nem a beszédre való motiváltságát próbálták növelni, hanem onnan indult el az anya, ahol a gyermek jól érezte magát. A zenei képességek a jobbtekéhez kötôdnek. A gyermek Einsteint valószinûsíthetô jobbagyféltekei dominanciája a zenéhez vonzotta, majd az ének átvezette a beszédhez. Ezáltal megtanulta a különbözô feldolgozási módok, a két agyfélteke összehangolását. Egy Nobel-díj talán Einstein édesanyjának is járna.
Másik példa Picasso, aki 10 évesen még nem tudott olvasni. Apja rajztanár volt, és átvette magához abba az iskolába, ahol ô tanított. Pontos adataim nincsenek, de ezek után már csak felfelé ívelt a mûvész életútja. Ismét a jobbtekei feldolgozás, jelen esetben az ábrázolás került elôtérbe.  

Forrás:

http://mecses.hu/index.phpoption=com_content&task=blogsection&id=4&Itemid=79

http://www.felismeres.hu/felismeres.php?nt=20&ni=24       ! ! !

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat